A „devizaviták” fogalmának meghatározása. A “valutaviták” szó viszonylag nemrég jelent meg a modern közgazdasági szókincsben, de az elméletnek hosszú történelmi alapja van. Ha érdekli a téma a japán jen, követheti a linket https://znaki.fm/hu/currencies/the-japanese-yen/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács. A valutavita olyan helyzet, amelyben az államok szándékosan leértékelik személyes valutájukat, hogy külkereskedelmi előnyökhöz jussanak. Ennek oka a valuta árának csökkenése a többihez képest, ami versenyképesebbé teszi az exportot és drágábbá az importot. A globális gazdaság körülményei között az ilyen lépések láncreakciót válthatnak ki, amely más államok megfelelő lépéseit váltja ki, és megrázza a globális fizetési piacokat.
E cikk célja, hogy megvizsgálja a valutaháborúk természetét, és felmérje, hogy mítosznak vagy valós tényezőnek számítanak-e a mai globális gazdaságban. Elemezzük a devizaviták módszereit és eredményeit, valamint történelmi és mai eseteket veszünk figyelembe, hogy ésszerű választ adjunk a feltett kérdésre.
Egy másik jelentős történelmi példa az 1970-es évek, a Bretton Woods-i rendszer összeomlása utáni helyzet, amikor az országok elkezdtek átállni a lebegő árfolyamra. Ez jelentős árfolyam-ingadozásokhoz vezetett, amit gyakran versenyelőnyök megszerzésére használtak.
A valutakonfliktusok első nagyszabású megnyilvánulása az 1930-as évek nagy gazdasági világválságára tehető. A tőzsde 1929-es összeomlása után számos ország, különösen az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia elkezdte jelentősen csökkenteni valutája értékét a külkereskedelem és a gazdasági fejlődés ösztönzése érdekében. Ez a megközelítés a “repülés az aranytól” néven vált híressé, amikor az államok feladták az aranystandardot, és lehetővé tették a személyi egységek szabad ingadozását a valutapiacon.
További esetek közé tartoznak Japán és az Európai Unió monetáris beavatkozásai, amikor ezen országok központi bankjai külföldi valutákat vettek és adtak el, hogy befolyásolják az árfolyamokat.
Az elmúlt évtizedekben a lehetséges valuta legtisztább példája. vita az USA és Kína kapcsolata. Kína hosszú ideig mesterségesen alacsony szinten tartotta valutáját, a kínai jüant az export ösztönzése érdekében. Ez kritikát kapott az Egyesült Államoktól és más nemzetektől, amelyek szerint egy ilyen stratégia árt a gazdaságuknak.
A főbb okok, amelyek miatt az országok pénzügyi háborúkhoz folyamodhatnak, a következők:
Az államok számos eszközt használhatnak céljaik eléréséhez:
A valutával kapcsolatos viták következményei lehetnek azonnali és tartósak is:
Nemzetközi összefüggésben a pénzügyi háborúk destabilizálhatják a nemzetközi fizetési piacokat, és a globális gazdasági kapcsolatok megromlásához vezethetnek. A devizapiacok ingadozása tőkekiáramlást, alacsonyabb befektetéseket és megnövekedett gazdasági bizonytalanságot okozhat, ami végső soron visszafogja a globális növekedést.
Ma, a növekvő globalizáció és a gazdasági kölcsönös függőség körülményei között a pénzügyi háborúknak pusztító következményei lehetnek. Ha nem csak a pénzügyekkel kapcsolatos tények érdeklik, a Znaki FM szórakoztató oldal számos érdekes kiadványhoz biztosít hozzáférést különféle témákat. Egyes szakértők szerint a valutaháborúk trendmegnyilvánulásai nem annyira láthatóak, de még mindig ott vannak. Ez nyilvánulhat meg a monetáris beavatkozások homályos formáiban vagy a monetáris rendszer jelentős igénybevételében az árfolyamok szabályozására.
Példák a közelmúltbeli valutaintervenciókra.
Állam |
Idő |
Művelet |
Eredmény |
Japán |
2010–2011 |
Dollar vásárlása a jen leértékelésére |
Az exportszolgáltatások erősítése |
Kína |
2015 |
A jüan leértékelése |
A versenyképesség javítása |
Svájc |
2011 |
A frank euróhoz kötése |
A tanfolyam következetessége |
A digitális valuták és kriptoeszközök megjelenésével a hagyományos pénzháborúk szerepe átalakulhat. Az új technológiák, például a blokklánc megjelenése kísérletet tesz a monetáris rendszer decentralizálására és a nemzeti egységek befolyásának csökkentésére. Bár a fizetési harcok és konfliktusok friss formáihoz is vezethet.
A jövőben a valutakonfliktusok megállítása érdekében a globális együttműködés javítására és olyan kapcsolatok kialakítására van szükség, amelyek megakadályozzák a fizetési árfolyamok túlzott manipulálását.
Az eredmény azt mutatta, hogy a valutaháborúk valódi jelenségek, amelyek jelentős hatással vannak a nemzetközi gazdaságra. Azonban azonnali hasznot tudnak hozni, a gazdasági konfliktusok hosszú távú következményei általában negatívvá válnak mind egyes államok, mind a világgazdaság egésze számára.
A valutakonfliktusok jövőbeni kockázatának csökkentése érdekében javítani kell a nemzetközi interakciót, és olyan mechanizmusokat kell kidolgozni, amelyek csökkentik a monetáris és monetáris erőforrások nagy felhasználását a versenyelőnyök megszerzése érdekében. A növekvő globalizáció és a pénzügyi piacok elektronizálódása körülményei között a hasonló események nagy szerepet játszanak majd a világgazdaság stabilitásának és kiszámíthatóságának megőrzésében.
In using this website and the content provided on or through it (collectively, this “Site”), you agree to comply with and be bound by these terms and conditions (these “Terms”) and our Privacy Policy. To learn more, click here.